Már régóta foglalkozom az ökológiai és biodinamikus, permakultúrás rendszereket tárgyaló témákkal. Erre egészen egyszerű és ésszerű  indokom  van, még pedig az, hogy kellő figyelmet szenteljek a környezetvédelem és a szőlőtermesztés jelenlegi módszereinek, mivel meglátásom szerint ez az egyetlen fenntartható út a biodiverzitás, valamint talajunk és környezetünk egészségének megőrzésére.

A következőkben szeretném bemutatni az ökológiai szőlőtermesztés fontosságát, eredetét, valamint azt, hogy napjainkban milyen módszereket alkalmaznak a borászatok a szőlőművelés során.

Ezt követően a biodinamikus gazdálkodásmód kerül bemutatásra: annak előnyei, hátrányai és kihívásai. Készítettem egy interjút is egyik dolgozatomhoz Gernot Heinrich-el (Weingut Heinrich) aki megosztotta velem tapasztalatait. Végül összehasonlítanám az ökológiai és a biodinamikus művelésmódokat, hogy szemléltetni tudjam különbségeiket és kapcsolódási pontjaikat.

Az ökológiai szőlőművelés eredete

Az úgynevezett integrált szőlőművelés mellett egyre nagyobb teret nyer az ökológiai (organikus szemléletű) szőlőtermesztés. Mindkét irányzat célja a környezetbarát megközelítés, azonban az ökológiai gazdálkodás a fenntarthatóbb, vegyszermentes termesztést helyezi előtérbe.

.                                                                              Gróf Degenfeld

Az ökológiai szőlőművelés (más néven organikus szőlőtermesztés) gyökerei a 20. század elejére  nyúlnak vissza. Ennek úttörője Rudolf Steiner volt, aki később szemléletét továbbfejlesztve a biodinamikus gazdálkodás irányába mozdult el. Erről a módszerről a későbbiekben fogok bővebben is szólni.

Ökológiai szőlőtermesztés alapelvei

Az ökológiai (bio) gazdálkodás célja, hogy a természetes ökoszisztéma működéséhez igazodva, mesterséges kemikáliák nélkül, fenntartható módon termeljen. Kiemelt szerepet kap ebben az esetben a talajélet védelme, a biológiai sokféleség fenntartása, valamint a környezet és a fogyasztó egészségének megóvása.

Gyakorlat átültetése a szőlőültetvényekben

Az ökológiai növényvédelem nemcsak az ökológiai szőlőművelés önálló eleme, hanem szoros összefüggésben áll annak valamennyi intézkedésével, ideértve például a talajápolást és a trágyázást is. Permetezés esetén kizárólag biológiai, növényi, ásványi vagy természetes eredetű szervetlen alapú növényvédő, illetve növényápoló szerek alkalmazhatók. Ilyenek például az alkohol- és paraffinolaj-tartalmú készítmények. Emellett olyan anyagokat is használnak, amelyek fokozzák a szőlőtőkék természetes ellenálló képességét, különösen a gombás betegségekkel szemben. Gyomirtók, műtrágyák vagy más szintetikus növényvédő szerek használata nem engedélyezett. Az Európai Unió szigorúan szabályozza, és külön listában rögzíti, hogy az ökológiai szőlőtermesztés során milyen anyagok alkalmazhatók.

Kiemelt figyelmet fordítanak a talajéletre és annak funkcióira. Több gazdaság alkalmaz takarónövényzetet, különösen lejtős területeken, így védekezve az erózió ellen, miközben elősegítik a biodiverzitás megőrzését. A talajélet gazdagítására komposztot, szerves trágyát és más talajkímélő művelési gyakorlatokat alkalmaznak, úgy, hogy azok a szőlőtőkéket ne károsítsák. Hasznos élő szervezeteket is bevonnak, mint például madarakat vagy olyan rovarokat, melyek más káros élő szervezeteket pusztítanak el.

Az ökológiai szőlőtermesztés mára Magyarországon is széles körben elterjedt, és egyre többen választják ezt az utat. Mindez annak ellenére is így van, hogy a globális felmelegedés következtében egyre nehezebbé válik a szőlőültetvények fenntartható működtetése, különösen akkor, ha kizárólag természetes eredetű növényvédelmi megoldások állnak rendelkezésre.

Előnyök és kihívások

Az ökológiai gazdálkodás egy igen komplex rendszer, amely nemcsak az élelmiszer-termelést, hanem a gazdaság egész irányítását is magában foglalja. Célja, hogy a környezet- és klímavédelem legjobb gyakorlatait alkalmazza, megőrizze a természeti erőforrásokat, támogassa a biológiai sokféleségeket. 

A termelési szabályok természetes anyagokra és eljárásokra épülnek, amelyek megfelelnek a fogyasztók egyre növekvő igényének az egészségesebb, környezetkímélőbb termékek iránt. Ennek köszönhetően az ökológiai gazdálkodás kettős szerepet tölt be:

• egyrészt kiszolgálja a bio termékeket kereső vásárlók piacát,
• másrészt hozzájárul a környezet védelméhez, az állatok jólétéhez és a vidéki térségek fejlődéséhez.

A bio termékek, így az ökológiai termesztésből származó szőlőre is igaz, hogy szigorú egészségügyi, környezetvédelmi szabályokat kell betartani. Ezek a magas szintű előírások nagyban hozzájárulnak a termékek kiváló minőségéhez. Az Európai Bizottság már 2009-ben kiemelte, hogy “az ökológiai gazdálkodás az unió hivatalos minőségi rendszerei közé tartozik” – ilyen például a földrajzi jelzés vagy a hagyományos különleges termékek rendszere.  Fontos megjegyezni, hogy a feldolgozott ökológiai, átállási és nem ökológiai termékeknek határozottan el kell különülnie egymástól. Ha olyan terméket tárolnak vagy készítenek, amely nem ökológiai termelésből származik, arról a köteles tájákoztatni az adott szervezetet. 

Főbb öko tanúsítványok és követelményeik

Magyarországon és EU-ban jellemző tanusítványok

• HU-ÖKO-01 – Biokontroll Hungária Ellenőrző és Tanúsító Nonprofit Kft.

Az ökológiai gazdálkodásból származó termékek tanúsítványa. 

Olyan termékek kaphatják meg, amelyek a jogszabályban rögzített feltételeknek megfelelően készültek. A megfelelést független szervezetek igazolják, és folyamatos ellenőrzésekkel biztosítják, hogy a fogyasztók valóban ökológiai eredetű termékhez jussanak.

• Hungária Öko Garancia Kft.

Hungária Öko Garancia is Eu bio ellenőrzéssel és tanusítással foglalkozik, továbbá minőségbiztosítási szabványok ellenőrzésével is foglalkozik. A Bio Kontrollal szemben, a cég megengedi, egyes területek bioba való átállását anélkül, hogy az összes területet át kellene állítani. Ez előnyt jelenthet azok számára, akik még kezdők és nem szeretnék valamilyen okból kifolyólag az összes területet átállítani bio szőlőtermelésre. 

• Demeter – biodinamikus gazdálkodás
  

  A Demeter International egy hivatalosan elismert világszervezet, amely a biodinamikus művelésű területeket tanúsítja. Jelenleg több mint 156 ezer hektár biodinamikus művelésű terület tartozik hozzájuk. Demeter a legrégebbi ilyen védjegy (1928-ban alapította Dr. Rudolf Steiner), és kizárólag a biodinamikus gazdálkodásból származó termékeket jelöli. A biodinamikus gazdálkodás holisztikus szemléletet követ, amely jóval túlmutat az egyszerű ökológiai gazdálkodáson. 

A következő cikkemben a biodinamikus gazdálkodást fogom bemutatni egy hiteles szakember szemein, és tapasztalatain keresztül.